Középiskolánk

Középiskolánk bemutatása

Középiskolánk, a Damjanich János Gimnázium és Mezőgazdasági Szakképző Iskola több évtizedes múltra tekint vissza. 1950-ben még a Tápió-vidék egyetlen érettségit adó intézménye volt, s bár azóta már több középiskolát is választhatnak a térség általános iskolát végző tanulói, a Damjanich ma is fontos szerepet játszik a környék értelmiségének utánpótlásában, nevelésében.

A gimnázium története első évtizedeiben általános tantervű, majd később a kor igényeit kielégítő tagozatos osztályokat is működtető intézményként működött (humán, reál, matematika). Az 1980-as évek elejétől bevezetett fakultációs rendszer mellett 1992-től nyelvi tagozatos gimnáziumi osztály indult, ami 2007/2008-as tanévtől nyelvi előkészítővel egészült ki eleinte angol és német, 2010-től angol nyelvi képzéssel. 2014 szeptemberétől az öt évfolyamos, nyelvi előkészítős gimnáziumi osztályunk helyett újra a négy éves, emelt szintű, tagozatos idegen nyelvi, illetve az évtizedek óta népszerű általános tantervű gimnáziumi osztályunkba várjuk a jelentkezőket.

Középiskolánk 2013 augusztusa óta a Földművelési Minisztérium fenntartásában működő agrár-szakképző iskolák hálózatának egyikeként, önállóan működő és gazdálkodó iskolaként látja el oktatási, nevelési feladatát, így gimnáziumi osztályaink mellett bővülő szakközépiskolai profil jellemzi intézményünket.

Az 1960-as évek elejétől megindult a mezőgazdasági jellegű szakközépiskolai képzés, 1998-tól pedig az érettségi utáni szakképzésben is bekapcsolódtunk. Kínálatunk 2005/06-os tanévtől informatikai (jelenleg kifutó) profillal is kiegészült, a következő tanévre pedig az alábbi, 4+1 évfolyamos ágazati szakközépiskolai képzéseket kínáljuk:

kertészet és parképítés ágazati képzés

környezetvédelem - vízgazdálkodás ágazati képzés

földmérés ágazati képzés

Az érettségi utáni 1 éves képzésekben OKJ-s parképítő és fenntartó technikus, környezetvédelmi technikus, földmérő, földügyi és térinformatikai technikus, majd további egy éves képzéssel térképész szaktechnikus OKJ-s képzettség szerezhető.

Az elmúlt hatvanöt év folyamán több, mint 7000 diák kapcsolódott be képzésünkbe, és tett sikeres érettségi vizsgát. Az itt végzett diákok 50 %-a ma is értelmiségi pályán dolgozik, a nevelőtestület javarészt pedig régi tanítványunk, akik az egyetem elvégzése után tanárként tértek vissza a Damjanichba.

Ma is tudatosan törekszünk az oktatás színvonalának megőrzésére és javítására, korszerű, használható komplex tudás, sokoldalú általános műveltség átadására, és kiemelt feladatunknak tekintjük a sikeres nyelvvizsgákra, az emelt szintű érettségi vizsgákra és a továbbtanulásra történő felkészítést.

A tehetséggondozás és az esélyegyenlőség megteremtése mellett fontosnak tartjuk azt is, hogy a diákok jól érezzék magukat az alma materben, s minél több területen kipróbálhassák képességeiket. Ezt szolgálják az énekkar, az iskolarádió, különféle szaktárgyi, sport, művészeti stb. versenyek, vetélkedők, pályázatok, a tanulmányi kirándulások, külföldi utak, az alfonsinei és ludwigsburgi kapcsolat ápolása vagy a Damjanich János emlékével összefüggő hagyományőrző rendezvények.

Az 1958-ban épült régi épületet és az 1987-ben hozzácsatolt új szárnyat szépen parkosított udvar veszi körül sportpályákkal s a szakközépiskolai oktatásban nélkülözhetetlen üvegházzal. Iskolai könyvtárunk szinte szellemi műhellyé vált, ahol nemcsak könyvek, folyóiratok szolgálják a művelődést és a kikapcsolódást, hanem filmvetítés és internet-hozzáférés is kiegészíti, segíti a felkészülést. Korszerűen felszerelt informatikai eszközökkel (pl. digitális táblával, projektorral) rendelkező szaktantermek, nyelvi labor teszi lehetővé a modern oktatást.

Célunk, hogy középiskolánk a magas színvonalú, keresett képzési formáink megtartásával, szakképzéseink bővítésével továbbra is a Tápió-vidék szellemi bázisa maradjon.

„Jó iskolánk! még sok-sok ötven évet
Érj meg, virulj, légy fénylő, tiszta, nagy,
Köved közt lüktessen az ifjú élet,
Ezer meleg szív, ezer büszke agy,
Nemes tanárok, sok nemes tanítvány
Hírét növeljék e tisztes falak-
S ne álljon meg közöttük soha hitvány!”

Tóth Árpád: Köszöntő (részlet)